A nagy napelemes kérdés: idén 15 ezren esnek ki a szaldóból, vajon mihez kezdhetnek?
Akkumulátorral a bruttó ellen?
Első pillantásra logikusnak tűnik, hogy tárolókapacitás rendszerbe állításával javítsunk a szaldó-bruttó átállás negatív mérlegén. Ez volt az egyik fő érv a legutolsó, kimondottan napelemes támogatási program a Napenergia Plusz Program (NPP) népszerűsítése során is. Egy ilyen beruházás mellett szólhat, hogy a napelemek többlettermelése elraktározható, a többlettermelést nem kell alacsony áron feltölteni a hálózatba, és az akkumulátorok ára is sokat esett az elmúlt években. Itt is vannak buktatók és bizonytalanságok.
Bizonytalanság származik abból, hogy nem mindig egyértelmű, hogyan számolnak el a napelemes rendszerek túlnyomó többségére jellemző háromfázisú hálózati kapcsolat különböző fázisain az elosztók. A korábbi – jellemzően a szaldós időszakban telepített – napelemek inverterei (amelyek a napelemek egyenáramát a hálózathoz illő váltakozó árammá alakítják) nem feltétlenül tudnak akkumulátorokat is kezelni, és emellett szimmetrikus áramtermelésűek. Ez azt jelenti, hogy minden egyes fázison ugyanannyi – legfeljebb a legalacsonyabb áramfogyasztási igényű fázisnak megfelelő – árammennyiséget tudnak leadni helyben, miközben azokon egymástól függetlenül eltérő igény is jelentkezhet egy adott pillanatban.
Emiatt a jelenlegi elszámolási rendszerben előfordulhat, hogy miközben a fürdőszobában magas az energiaigény a mosógép miatt, a többi helyiségben ahol legfeljebb egy-egy lámpa ég, alacsonyabb, akkor a szimmetrikus inverter ezt nem képes kiegyenlíteni: azonos nagyságú áramot biztosít minden fázison, és azon, ahol kisebb az igény a maradékot a hálózatra adja – olcsón – ahol pedig nagyobb, ott a hálózatról vételezi az épület a különbséget – drágán. Akkumulátort kötve egy ilyen rendszerre még az a helyzet is előállhat, hogy az akkumulátorokkal olcsón gyártunk áramot a hálózatra, a többi fázison pedig drága hálózati árammal működtetjük a mosógépet, figyelmeztet Kurucz Balázs, a Yuxta cégvezetője. Erről a problémáról a tavaly év elején indult (és idén véget is ért)
Tavaly új korszak köszöntött be a háztartási napelemeseknél: kivezették a szaldó elszámolást. Az ezt felváltó bruttó elszámolásban már messze nem olyan kedvező az otthoni napelemes rendszerek működtetése, nem véletlen, hogy az új telepítések iránti lelkesedés is fogyatkozik. Évről évre mégis egyre többen kénytelenek megbarátkozni a bruttó elszámolással, miután 10 év után mindenkinek búcsúznia kell a szaldós kedvezménytől. Mihez kezdhet az idén 15, de jövőre már 20 ezer háztartás, aki így jár?
A kezdetekben még meglehetősen komoly beruházást igénylő napelemes rendszerek terjedését nagyban elősegítő, tavaly év elején kivezetett szaldó elszámolás lényege az volt, hogy az adott háztartás a napelemek által a jellemzően nyári, naposabb időszakban megtermelt és hálózatba betáplált áramot egy az egyben ki is vehette onnan éjszaka, illetve a téli időszakban, amikor azok nem vagy kevesebbet termeltek. Az elszámolás mennyiségi alapon történt, évente: a betáplált mennyiségből kivonták a felhasznált mennyiséget, és a maradékot kellett csak megfizetni (ha pedig többlet volt, azt vissza is fizették vagy jóváírták).
Az újonnan bejelentett rendszerek esetében tavaly szeptember elejétől – egy visszaható, utóbb alkotmányellenesnek talált, és kijavítandónak ítélt rendelettel – már nem elérhető szaldó elszámolást bruttó elszámolásra váltotta a kormányzat. Ez mennyiségi helyett díjalapú, ami azt jelenti, hogy külön tarifán számolják a háztartási napelemek termelt, és hálózatba feltöltött (azaz a termelés időpillanatában a háztartásban el nem fogyasztott), illetve az onnan vételezett áramot: előbbit alacsonyabb (5 forint/kilowattóra), utóbbit magasabb (átlagos fogyasztásig, 36, azon felül 70 forint/kilowattóra) áron.
Ezt a rendszert annyira kedvezőtlennek találták a reménybeli beruházók, hogy gyakorlatilag beszakadt a korábbi években különböző – olykor fájdalmasan döcögő, olykor zökkenőmentesebb – támogatási programokkal felpörgetett lakossági napelemes piac, amelynek szereplői is részletezték ezt a HVG-nek.
A piacon aktív napelemes vállalkozások idén még azzal a bevétellel számolhatnak, amiket a korábbi programok lassabban végigfutó projektjeivel kapcsolódó megrendelések jelentenek, illetve ott lehetnének még a falusi otthonfelújítási támogatás révén esetleg beeső további pénzek, jóllehet ezek száma feltételezhetően elenyésző lehet, mivel meglehetősen szűkre szabták a jogosultak körét és a támogatási arány (hogy a beruházás költségeinek mekkora arányát fedezi a támogatás) is alacsonyabb lett a korábbiakhoz képest.
De mit kezdhet magával az a közel 15 ezer háztartás, amelyik most esik ki a szaldóból? Milyen trükkökkel, módszerekkel, korszerűsítéssel biztosíthatja, hogy továbbra is kedvezően tudja fenntartani (a mára feltehetően már rég megtérült) beruházását, és elkerülni, hogy elszálljon az áramszámlája?
